Ha létezne energiaturizmus, talán a Pilis lenne a hazai központja

Ha létezne energiaturizmus, talán a Pilis lenne a hazai központja
Ha létezne energiaturizmus, talán a Pilis lenne a hazai központja 

A Visegrádi-hegységben sűrűn találhatók olyan helyek, amelyekről úgy tartják, gyógyító energiát áramoltatnak. De ugyanez igaz a Bükk-hegységre és a Káli medencére is. Íme a legnépszerűbb hazai töltőállomások. Magyarország varázslatos. Az aktuális közhangulatot nézve ez merész állításnak tűnik, de tény, hogy ennyire sok, különleges természeti kincs, ilyen kis helyre koncentrálva nem sok országban található, legalábbis a közhiedelem szerint.

Képek

Rám-hegy, Ferenczy-szikla

Tápiószentmárton, Attila-domb

Bükkszentkereszt, Hideg-völgy

Egyes helyeknek gyógyító energiát tulajdonítanak, de erre valószínűleg sokáig keresgélhetnénk a meggyőző, orvosi bizonyítékokat. Az okok, amiért a gyűjtésünkben szereplő települések egyre népszerűbbek, hajszoltságunkban, fáradtságunkban, illúzióvesztéseinkben keresendők.

Erőhelyek, szenthelyek a magyarok földjén | TUDATBÁZIS – mert nem vagy egyedül

Erőhelyek, szenthelyek a magyarok földjén | TUDATBÁZIS – mert nem vagy egyedül

Erőhelyek, szenthelyek a magyarok földjén

Az erőhelyek az úgynevezett szent tér kategóriájába tartoznak, hiszen ott magasabb rezgésű és erősebb energiák vannak jelen, mint máshol. Szentté azonban csak akkor válik, ha az ember ezt felismeri, és tudatosan arra használja, hogy ott kapcsolatba lépjen ezekkel a nagy energiákkal.

A természetben rengeteg erőhely van, ahol különböző minőségű és erősségű energiákat észlelhetünk. Általában az egyéni érzékenység dönti el, hogy kinek melyik a megfelelő, ki, mit él át ezeken a pontokon. Erőhely lehet egyébként a tengerpart, egy szikla, de akár egy szép kert is. A saját erőhelyünket úgy találjuk meg, ha megfigyeljük, hol érezzük magunkat jól, hol esik jól időzni, hol töltődik fel lelkünk, szellemünk, és hol enyhülnek testi bajaink.

Szakrális helyek a Kárpát-medencében

Szakrális helyek a Kárpát-medencében

Szakrális helyek a Kárpát-medencében

Kategória: Erdély

Közzétéve: 2012. április 21. szombat, 16:58

Szerkesztette: F.S.

Csíksomlyó HármashalomA szakrális földrajz sok szempontból különbözik attól a földrajztól, amit az iskolában tanultunk. Itt nem észak felé tájolnak, hanem kelethez viszonyítanak, ahogy a régi Árpád-kori templomokat is kelethez tájolták. És nem szélességi és hosszúsági körök koordináta-rendszerében gondolkodnak, hanem minőségi pontokban, középpontokban. Ezek a minőségi pontok a szakrális, vagyis szent helyek, amelyek kitűnnek, kiemelkednek környezetükből. Ilyen hely lehet egy különleges alakú domb vagy hegy, amire az ember rácsodálkozik, s azt mondja: a teremtés csodája. De maga az ember is létrehoz szent helyeket, s ezzel a tájat megszenteli. A kettő igen gyakran egybeesik, számos középkori templom, kolostor, kápolna helyválasztása tanúsítja ezt.

Puzdra köroszt - Hírek: PÁN TENGELY

Puzdra köroszt - Hírek: PÁN TENGELY

PÁN TENGELY

A Pán-tengely EszPÁNola, PÁNnonia, JaPÁN meghatározta terület. A PANnon-medencében erre a tengelyre merőleges osztást mutat OsztoPÁN és PÁNonhalma magyar helységek vonala. A Bakony csúcsai rajzolta egyenesre, illeszthető 90°-ban az osztó vonal. A táj 50-60 ezer éve változatlan. A hegyek vonalba rendezését ez idő előtt kellett megtenni.

A Radnai-havasok Puzdra-hegye ugyanúgy origója, fókusza a hegycsúcsok alkotta egyenesek hálózatának. A csúcsok nagy száma, és az így alkotott egyenesek párhuzamos ismétlődése kizárja a spontaneitást.

Az Ősmagyarok konyhája - 4. rész (Őseink főzési technikája) | AntalVali.com

Az Ősmagyarok konyhája - 4. rész (Őseink főzési technikája) | AntalVali.com
 Az Ősmagyarok konyhája - 4. rész (Őseink főzési technikája)

Őseink főzési technikája, ételeik és italaik hozzávalói

Az ősi magyar konyhát a hun áldozati ételek filozófiájának megismerésén keresztül közelítettük meg.

Nézzük, hogy miből és hogyan készültek mindennapi ételeik.

Őseink állandó szálláshelyein üstben, bográcsban és kemencékben főztek-sütöttek, amikor azonban úton voltak vagy állataikkal távolabb éltek állandó szálláshelyüktől "kővel főztek", hiszen üstjeiket és cserépedényeiket nem tudják lovon szállítani. Tűz csiholására viszont mindig volt tarsolyukban tűzszerszám (tapló és tűzkő vagy acél). Edényül pedig bőrtömlő, fa- vagy kéregedény, favödör vagy félbevágott lopótök szolgált. Erről Dzsajháni így emlékezik meg: "Visznek magukkal tűzifát és néhány követ, azután mindaddig tüzelnek a kövek alatt, amíg a kövek forróvá nem lesznek", majd ezeket a köveket vízbe helyezve ételeiket így készítik el.

Az állandó szállásokon a főzéshez vas-háromlábra állított edényeket, többnyire fülüknél felakasztott keskeny és magas nagy fajhőjű üstöket, bográcsokat használtak. Ordosz városától (a hun törzsek székhelye/fővárosa a kínai nagy fal előtt) a Kárpát-medencéig, 2000 darab talpas üstöt találtak a régészek.

Tartalom:

• A kenyértől a palacsintáig
  
• Pácolt húsok és tejtermékek
  
• Fűszerek
  
• Konyhakert
  
• Tiszta víz és kumisz
  
• Az ételek jellegzetes megjelenési formái
  
• Áldos
  
• Burok ételek
  
• Sütények, süttyönyök
  
• Karakányok
  
• „Aki magyar addig eszik, míg a koporsóba teszik”