2009. december 29., kedd

Munkácsy Mihály festményei 6

MUNKÁCSY MIHÁLY FESTMÉNYEI
Somewhere in Time ( Munkácsy Mihály painter, -Muzic Maksim )

Munkácsy Mihály múzeum Békéscsaba

MUNKÁCSY MIHÁLY MÚZEUM-bemutatása 2perc alatt  


Munkácsy Mihály festményei 5 Ecco Homo

MUNKÁCSY MIHÁLY ECCO HOMO, KRISZTUS PILÁTUS ELŐTT

Munkácsy Mihály festményei 4

MUNKÁCSY MIHÁLY

Munkácsy Mihály festményei 3

MUNKÁCSY MIHÁLY GYÖNYÖRŰ MUNKÁI

Munkácsy Mihály festményei 2

MUNKÁCSY MIHÁLY

Munkácsy Mihály festményei 1

MUNKÁCSY MIHÁLY KÉPEIBŐL

2009. december 24., csütörtök

Ady Endre Adja meg az Isten!

ADY ENDRE: ADJA MEG AZ ISTEN!

Adja meg az Isten,
Mit adni nem szokott,
Száz bús vasárnap helyett
Sok, víg hétköznapot,
Adja meg az Isten.

Adja meg az Isten,
Sírásaink végét,
Lelkünknek teljességes,
S vágyott békességét,
Adja meg az Isten.

Adja meg az Isten,
Bár furcsa a világ,
Ne játszak, ölő, gyilkos
Cudar komédiát
Adja meg az Isten.

Adja meg az Isten,
Mit adni nem szokott,
Száz bús vasárnap helyett
Sok, víg hétköznapot,
Adja meg az Isten.

Szilágyi Domokos Karácsony

SZILÁGYI DOMOKOS: KARÁCSONY

A puha hóban, csillagokban,
Az ünnepi foszlós kalácson,
Láthatatlanul ott a jel,
Hogy itt van újra a Karácsony.

Mint szomjazónak a pohár víz,
Úgy kell mindig e kis melegség,
Hisz arra született az ember,
Hogy szeressen és szeressék.

S hogy ne a hóban, csillagokban,
Ne ünnepi foszlós kalácson,
Ne díszített fákon, hanem
A szívekben legyen Karácsony.

2009. december 16., szerda

Kézimunka 2

KÉZIMUNKA

Kékfestő

KÉKFESTŐ

Kézművesek

KÉZMŰVESEK

Magyar népviselet

RÉGI MAGYAR NÉPVISELET

Csipkék

MAGYAR CSIPKÉK

Szüreti felvonulás

SZÜRETI FELVONULÁS

C vitamin

C-VITAMIN ÉS SZENT-GYÖRGYI ALBERT

Tovább a bejegyzéshez
C-VITAMIN ÉS SZENT-GYÖRGYI ALBERT 
Érdekességek

2009. december 14., hétfő

A rejtélyes magyar gén

A REJTÉLYES MAGYAR GÉN

Dr. Árkay László monográfok

A montreáli McGill Egyetem kiváló professzora Wilder Penfield néhány évvel ezelőtt megbízatást kapott a Rockefeller Alapítványtól, hogy kutassa ki és bizonyítsa be van-e és melyik az a gén/fajta, amely Földünkön alapvető gén. Ez lett volna a feladat, amelyre az egyetemi tanár óriási, millió dolláros támogatást kapott. A ki nem mondott, de valódi célja volt a kutatási feladat-adásnak, hogy a szemita gént találják meg, mint ilyen felsőbbrendű gént.
Egy egész munkacsoport dolgozott rajta. Hosszú évek után meg is találták a keresett gént, de nem egyet. Kettőt! Megállapították eme kettőről, hogy ezeket ugyan - akár évszázadokon, generációkon át - el lehet ideiglenesen nyomni, de aztán újra feltörnek, míg például a germán, vagy néger elsenyved, eltűnik. Ezek a megtalált gének évszázadok után is feltörnek: s a kettő üti egymást. Pillanatnyilag az egyik gén a másikat elnyomhatja, össze is házasodhat, de a 3., 4., 5. generáció után feltör egyikük és kizárólagosan fog uralkodni.

2009. december 10., csütörtök

Magyar nyelv érdekességek

A leghosszabb magyar mondat, ami visszafelé olvasva is ugyanaz...

'Kis erek mentén, láp sík ölén, oda van a bánya rabja, jaj Baranyában a vadon élő Kis Pálnét nem keresik.'

Na, ezt csinálja utánunk bármelyik nyelv!"

Géza kék az ég 

MÁS 
Kivételesen,küldök,kéretlen közleményt 


Kedves Krisztina
    Kedden kocsikázni kerekedett kedvem.Kocsikázás közben,kitörött Károly kocsisom két karja.Kedves Kálmán kartárs,kérlek küldj két kiló kámfort,Károly kocsisom kitörött két karjának kámforozására!
    Kézcsókom küldöm ,Kálmán               
                                      Kétezer kilenc,kikelethava-Kecskemét

Karácsonyi villamos a kettesen

Karácsonyi villamos a kettesen : link

2009.12.06. 03:09 :: Hamster

2009. december 9., szerda

Kós Károly

Kós Károly: Levél a balázsfalvi gyűlésről

Kalotaszeg, 1911. szeptember 4.

Mélyen Tisztelt Szerkesztő Uram!

Ha én itt Erdélyben magyar pap volnék, akkor a tegnapi vasárnapon prédikációm textusát Dávid zsoltáraiból választottam volna: "Uram, mily nagyon megsokasodtak az én ellenségeim! Mily sokan vannak az ellenem támadók." (3. zsoltár, 2. vers) Mert én láttam az Astra gyűlését, és erdélyi magyar népemnek szerettem volna beszélni a balázsfalvi napokról. Láttam azt az ünnepet és tudom, hogy az ott Erdély oláhságának győzelme volt rajtunk. Beszélnek az ellenségeinkről az én népemnek, de nem szidnám őket, és nem kicsinyelném az ő munkájukat. Mert láttam Balázsfalván seregleni hatezer romániai urakat és asszonyokat, és országunk minden szegletéből főpapokat, tanárokat, birtokosokat, ügyvédeket és képviselőket, szegény prédikátorokat és dászkeleket, iparost, kiskereskedőt és pórnépet; egy egész társadalmat.

Szaniszló Ferenc

Szaniszló Ferenc: Nemzet így ritkán köpi szembe magát! - december 5.

Édes apanyelvünk, vers

BENCZE IMRE: ÉDES, ÉKES APANYELVÜNK


Kezdjük tán a jó szóval: Tárgy esetben jót.
Ámde tóból tavat lesz, nem pediglen tót.
Egyes számban kő a kő, többes számban kövek.
Nőnek nők a többese, helytelen a növek.

Többesben a tő nem tők, szabatosan tövek,

2009. december 1., kedd

Pilis és történelmünk képekben

PILIS SICAMBRIA

Képek a kutatásról a fenti linken


Az öt album a fenti linken érhető el


rozs: sicambria - ősbuda

Pilis és történelmünk

PILIS ÉS TÖRTÉNELMÜNK KÉPEKBEN

A képekre mutató linkek a cikk végén.

Pajzsvivő

„Ha tudni akarod az ország soros állapotát, tekints Remete Szent Pál rendjére. Ha számukat fogyni látod, tudd meg, hogy az országnak is rosszul áll a szénája, de ha őket növekedni látod, tudnod kell, hogy az ország is felemelkedőben van.” ! ! ! 2009.okt25-ÉN MEGMÁSZTAM AZ EZÜSTHEGYET MERT ODA HELYEZTEM A RÉGI PESTI PRÉPOSTSÁGI TEMPLOMOT.OTT A HELYSZÍNEN MEGÁLLAPÍTOTTAM HOGY MINDENHOL RÉGI NAGY KÖVEK VANNAK ÉS AZ UTÓBBI IDŐBEN AZ EMBEREK A KERÍTÉSEIK ÉPÍTÉSÉHEZ HASZNÁLTÁK FEL EZEKET. GELLÉRT PÜSPÖKÖT 1046-BAN VETERI PEST-NÉL ÖLTÉK MEG A POGÁNYOK ÉS OTT RAVATALOZTÁK FEL!!!MERT A KIRÁLY ELÉ MENT A RÉGI PESTI RÉVNÉL-EGY KAPU LÁTSZÓDIK AZON A TERÜLETEN AMI KALÁZ FELÉ VEZET. ONNAN EGY BIZONYOS PONTBÓL NÉZVE ELKÉPZELTEM ÉN MIKÉNT ÉPÍTETTEM VOLNA JÓL VÉDHETŐ VÁROST.

Ős-Buda

HOL VOLT ÉS HOVÁ LETT ŐS-BUDA?
„… megengedhető-e az amatőr kutatatóknak a magyar történelem vizsgálata?”

teszi fel a kérdést Bakay Kornél professzor, aki mintegy tíz esztendeje megírt, de csak a második ezredfordulón megjelent „Az Árpádok országa” című sokadik, de talán egyik legjelentősebb könyvében utal arra, hogyan kell viszonyulni a régészeti, történettudományi területhez csapódó, sokak által lekezelt, gyakorta kiközösített emberekhez.


Így folytatja: