A következő címkéjű bejegyzések mutatása: tradition. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: tradition. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. augusztus 18., szerda

Magyar ősi gyógymódok

 A MAGYARSÁG ŐSI GYÓGYMÓDJAI
A Magyarság ősi Gyódmódjai                                                            
olvasnivaló

ezzel kapcsolatos: A Magyarság ősi Gyódmódjai (megtekintés a Google Széljegyzeten)

2010. június 25., péntek

Magyar Szent Korona

SZENT KORONA ÉS JOGAR
Check out this SlideShare Presentation:

A viz es a szent korona titkai pecs 2007

SZENT KORONA
Check out this SlideShare Presentation:

2010. április 7., szerda

Szólásaink eredetéről

SZÓLÁSAINK EREDETÉRŐL

Szólásaink - Nyelv és tudomány-nál részletesen

Nem káptalan a feje

Megmossa valakinek a fejét

Fogához veri a garast

Várja, hogy a sült galamb a szájába repüljön

Felönt a garatra

Nagy feneket kerít valaminek

Itt a kezem, nem disznóláb

Megüti a bokáját

Kirázza az ujjából

Lassan a testtel!

Szólásaink 2 - Nyelv és tudománynál részletesen

Mi fán terem?

Ágrólszakadt ember

Szidja, mint a bokrot

Ordít, mint a fába szorult féreg

Rossz fát tesz a tűzre

Fabatkát sem ér

Faképnél hagy

Fügét mutat

 

 

 

 

 

 

 

 

A magyar konyháról Somlosi Lajos

lásd:
http://girenerdekes.blogspot.com/2010/04/magyar-konyharol-somlosi-lajos.html

2010. február 7., vasárnap

Hun imádság

HUN IMÁDSÁG

MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.

MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BÜNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.

TE KEZED VEZET
KISÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.

TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTÖL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.

2010. január 27., szerda

A Magyar Kultúra Napja

A MAGYAR KULTÚRA NAPJA
187 éve, 1823. január 22.én írta le Kölcsey Ferenc Himnuszunk szövegét szatmárcsekei magányában. Erkel Ferenc jó húsz esztendővel később zenésítette meg.
Gyönyörű költői mű e 64 sor.
A tudós irodalomtörténészek azonban nem túl gyakran emlegetik, hogy valójában miért is más ez, mint sok európai ország himnusza.
Mindjárt válaszolok rá – három példával is:
A németek például a Deutschland, Deutschland über alles, Über alles in der Welt kezdetű szöveget ma már nem éneklik. A második világháború után – mondjuk így – a győztes Európa tiltakozott e megfogalmazás ellen, mert e szöveg ugyebár annyit jelent, hogy Németország mindenek feletti, mindenek felett áll - az egész világon. Megmaradt Haydn gyönyörű zenéje és ma, az eredeti himnusz-vers harmadik szakaszát éneklik a németek. – Bármily hihetetlen is, de csak 1991 óta.
A Szovjetunió himnusza a soha nem létező szabadságot emberiség  legnagyobb pusztítóit Lenint és Sztálin éltette évtizedeken át. A mostani Oroszországnak – mondjuk így a jogutódnak – csupán 10 esztendős a himnusza.
A franciáké, az úgynevezett La Marseillaise – a vérben álló harcról szól és fegyverbe hív.

2010. január 14., csütörtök

Kiszely István előadása

MAGYAR PÖRKÖLTET EVETT, AMIKOR AZ EURÓPAI MÉG KÖLESKÁSÁT



Kiszely István jeles magyarságkutató a nagy közönségsikernek örvendő előadás szerkesztett, rövidített változatát olvashatják.

Ki kell ábrándítanom önöket, mert én nem vagyok történész. Biológus, orvosember vagyok. Soha nem akartam a magyar őstörténettel foglalkozni. Nagy alapkutatásom az volt, hogy a múltat hozzuk össze a jelennel. A csontkémia, a csontpatológia alapján a csontból meg kellett állapítani, hogy hány éves, milyen betegsége volt, milyen vércsoportba tartozott. Később a nagy mitokondriális DNS kutatást végeztük egy jelentős nemzetközi kutatócsoporttal. Amíg az egyetemen voltam, a természettudományi karon, untam magam és fölvettem a kínai szakot. Bejártam a kínai követségre: pechemre akkor éppen rossz
elvtársaknak minősültek a kínaiak.Mindig azt tettem, amit nem illett tenni, mert tudtam, hogy az lesz később a jó. Amikor a kínai követségről kiléptem, megpofoztak, megrugdaltak: a végén már pizsamát, fogkefét vittem magammal, így két napig kipihentem magam. Amikor Kína nyitott a világ felé, 1967-ben kaptam egy kínai útlevelet. Eljuthattam oda, ahova európai ember mai napig sem juthat el. Azt a feltárást folytattam, amit Stein Aurélnak, 1915-ben kényszerűségből abba kellett hagynia. Azkanában találtam 1200 olyan embert, amilyenek mi vagyunk, magyarok. Ha egy biológustól azt kérdezik, hogy hol keresi a magyarság eredetét, őseit, akkor válasza egyértelmű: ott, ahol olyan emberek éltek és ma is olyanok élnek, mint mi.

Ott kell keresni a magyarokat, ahonnan származnak

2010. január 6., szerda

Aradi Lajos Pilis kutatás

A „mágia urainak” nyomai a világban és a Kárpát-medencében
Azt mindenki tudja, hogy a világ számtalan részén – minden kontinensen – csodálatosnak és érthetetlennek tartott, ősrégi kultúrák nyomai találhatók. Ezek lehetnek apróbb, a „megcsinált történelem” menetébe be nem illő kulturális nyomok vagy hatalmas építmények, amelyek megépítése még a legmodernebb technikákkal is komoly fejtörést okozna illetve, mint azt többek között a „Nagy Piramisról” építészek nyilatkozták: „… felépíthetetlen…”.
Pedig ezek ott vannak a sivatagban, hegyek tetején, mocsarak közepén, vagy éppen csöppnyi óceáni szigeteken. Több száz éve borzongással, csodálattal nézik, vizsgálják tudósok, laikusok, önjelölt szakértők, ezoterikusok, ufó-kutatók.

2009. december 10., csütörtök

Magyar nyelv érdekességek

A leghosszabb magyar mondat, ami visszafelé olvasva is ugyanaz...

'Kis erek mentén, láp sík ölén, oda van a bánya rabja, jaj Baranyában a vadon élő Kis Pálnét nem keresik.'

Na, ezt csinálja utánunk bármelyik nyelv!"

Géza kék az ég 

MÁS 
Kivételesen,küldök,kéretlen közleményt 


Kedves Krisztina
    Kedden kocsikázni kerekedett kedvem.Kocsikázás közben,kitörött Károly kocsisom két karja.Kedves Kálmán kartárs,kérlek küldj két kiló kámfort,Károly kocsisom kitörött két karjának kámforozására!
    Kézcsókom küldöm ,Kálmán               
                                      Kétezer kilenc,kikelethava-Kecskemét

2009. december 9., szerda

Kós Károly

Kós Károly: Levél a balázsfalvi gyűlésről

Kalotaszeg, 1911. szeptember 4.

Mélyen Tisztelt Szerkesztő Uram!

Ha én itt Erdélyben magyar pap volnék, akkor a tegnapi vasárnapon prédikációm textusát Dávid zsoltáraiból választottam volna: "Uram, mily nagyon megsokasodtak az én ellenségeim! Mily sokan vannak az ellenem támadók." (3. zsoltár, 2. vers) Mert én láttam az Astra gyűlését, és erdélyi magyar népemnek szerettem volna beszélni a balázsfalvi napokról. Láttam azt az ünnepet és tudom, hogy az ott Erdély oláhságának győzelme volt rajtunk. Beszélnek az ellenségeinkről az én népemnek, de nem szidnám őket, és nem kicsinyelném az ő munkájukat. Mert láttam Balázsfalván seregleni hatezer romániai urakat és asszonyokat, és országunk minden szegletéből főpapokat, tanárokat, birtokosokat, ügyvédeket és képviselőket, szegény prédikátorokat és dászkeleket, iparost, kiskereskedőt és pórnépet; egy egész társadalmat.

Szaniszló Ferenc

Szaniszló Ferenc: Nemzet így ritkán köpi szembe magát! - december 5.